Amikor annak idején B.-vel azon tanakodtunk, hogy mikor is látogasson meg Barcelonában, felmerült, hogy időzítsük San Jordi napjához, mert olyankor sok látványosságot ígér a város az útikönyvek szerint. Nem vesztettünk semmit, hogy végül nem így lett, de azért érdemes egy kicsit utánanézni, hogy mi is ez a nap.
San Jordi története engem kísértetiesen emlékeztet Sárkányölő Szent György legendájára, de a katalánok szerint természetesen mindez itt esett meg, Katalónia hegyei között. Egy kis, hegyi faluban békésen éltek, éldegéltek a katalánok, amikor hirtelen egy sárkány felbukkanása borzolta fel a kedélyeket. Azt követelte, hogy a falu lakói lássák el élelemmel, különben az egész falut elpusztítja, minden lakójával együtt, hogy többé nyomuk sem lesz a föld színén. Hogy bebizonyítsa, komolyan beszél, egyetlen szusszanásával lángba borított egy házat. A falubeliek persze halálra rémültek, és odaadták neki az összes csirkéjüket, majd a kecskéket, és amikor az sem volt elég, akkor az összes tehenet is. De a sárkánynak mindez nem volt elég! Amikor már csak az emberek maradtak, akkor kénytelenek voltak sorsot húzni maguk között, hogy kit áldozzanak fel a sárkánynak. A sorsolásnál lám, a király legkisebb lányára esett a választás, aki mit tehetett mást, elfogadta a sorsát, és könnyeit nyelve indult el a szörnyeteg barlangja felé. Ekkor ért a faluba a jóképű és bátor Jordi, aki amikor meghallotta mindezt, azonnal a királylány megmentésére sietett. Mily meglepő fordulat, hosszú és hősies küzdelemben sikerült legyőznie és megölnie a sárkányt, és hirtelen a kiontott vér helyén egy csodálatos rózsabokor nőtt. A lovag leszakította a legszebb rózsaszálat, és a lánynak adta szerelme jeléül. Természetesen azóta is boldogan élnek, ha meg nem haltak.
Hogy hogyan kapcsolódik mindehhez a legendához a könyv, azt homály fedi, de április 23-án, San Jordi napján a férfiak rózsával ajándékozzák meg a kedvesüket, akik egy könyvvel viszonozzák a gesztust. Így lett valahogy ez a nap a szerelmesek ünnepe, a könyv és egy kicsit Katalónia napja is, hiszen San Jordi a katalánok védőszentje. Ilyenkor a várost ellepik a könyves standok és a virágárusok, az utcán hömpölyög a tömeg. Mindez a híres Ramblán a leglátványosabb, ahol ilyenkor a papagájokat, festőművészeket felváltják a könyvek és a rózsák. A nemzetiségi érzést tükrözi azért, hogy a standok között megbújik egy-két „egyéb” típusú asztal, amik büszkén hirdetik kiáltványaikkal, hogy ”Katalónia nem Spanyolország!”
Lehet kapni a plüssrózsáktól kezdve a szivárvány minden színében pompázó rózsáig mindent, és a könyvpiac is felpezsdül ilyenkor: a kiadók erre a napra időzítik az újdonságokat, hosszú sorok kígyóznak a könyvüket dedikáló írók pultjai előtt, és felbukkannak a használt könyvek és a képregények, a spanyol Superman kiadások is. Ami rejtély, hogy ez elvileg a szerelmesek ünnepe, de elég sok nőt és férfit is látni több szál rózsával is... most ez vagy egyben amolyan nőnapszerűség is, vagy a katalánok egyre inkább hasonlítanak a francia szomszédokra.