Valami készülődik Barcelonában. Ebben a nyüzsgő városban, ahol minden percben zajlik az élet, kiérezni, hogy most valami különleges következik. Megjelennek a boltokban a színes Coca sütik, kóstolókat tartanak az utcákon a pékségek, háziasszonyok hatalmas süteményes dobozokkal sietnek haza a bevásárlásról. Mindenki a Sant Joan napról beszél, tervezgetik a programokat, mert aznap otthon ülni olyan, mintha a szilvesztert töltené otthon az ember. Rebesgetnek valamit a tűzijátékokról, és még többet a petárdákról. Feltűnnek a tűzijátékot árusító bódék városszerte. Már a péntek esti tengerparti borozgatáson kóstolót kaphatunk belőle, előjáték gyanánt fel-felszáll az égbe egy-egy magányos tűzijáték, beborítva az eget a fejünk felett.

Tábortűzugrálás hajnalig (Forrás: http://www.welcome-to-barcelona.com)

Aztán június 24-én eljön az igazi ünnepnap, amikor egész Barcelona (és egyébként egész Spanyolország) fiesztázik annak örömére, hogy hivatalosan is elkezdődik a nyár az év legrövidebb, de egyik legmozgalmasabb éjszakájával, a Szent Iván-éjjel. Különböző hagyományokat őriznek a katalánok ezen az ünnepen, melyekben főszerepet kap a tűz és a tűzijáték. Ahogy leszáll az éj, az utcák fokozatosan fesztiváljelleget öltenek (a nyertes spanyol meccs után persze még inkább), mindenki kitódul a szabadba, és mintha csak valami harci övezet kellős közepén lennénk, folyamatos robbanások kísérik végig az egész éjszakát. Nincs különösebben szervezett tűzijáték, mint otthon augusztus 20-án, hanem tulajdonképpen minden irányból röppennek a tűzijátékok az égbe és durrognak a petárdák a lábunk alatt. Az egyik turistatoborzó oldal szerint közel 70 000 ember tódul ki ilyenkor a strandokra, hogy ott ünnepeljenek a családjukkal és a barátaikkal. A legtöbben nagy szatyrokkal és hűtőládákkal felpakolva ülnek ki éjszakára piknikezni a playa-ra, viszik a gitárt, a gyereket, és így bulizzák át az éjszakát.

Coca süti, ami azon kívül, hogy színes-szagos, semmi extra, de ezen az éjszakán ezt fogyasztja minden jó spanyol (Forrás: Flickr)

A nyár kezdete egyben a megújulás szimbóluma is, így nem kérdés, hogy ezúttal is hosszú évekre visszavezethető hagyományokat és történeteket találhatunk arra, hogy miért is bulizik ezen a napon az egész város. A fő motívum és egyben cél a megtisztulás. Erre az egyik klasszikus módszer a táborokból is közismert, és pár sör után méltán népszerű tábortűzátugrálás, amivel nem csak az égési sebeket és a jó hangulatot biztosíthatjuk, hanem egyben megszabadulhatunk korábbi bűneinktől;  az éjszakai fürdőzés ennél békésebb módszer, és a klímának köszönhetően igazán kellemes élményt ígér, ami a tradíciók szerint ugyanúgy eltűnteti testünkből-lelkünkből a szennyet, mint a tűz. De ha valaki a tűzhöz ragaszkodik, akkor elégethet valami régit szimbolikusan a Sant Joan-tűzben, amit közel olyan körültekintéssel hoznak el a Pireneusokból minden évben, mintha az olimpiai lángot indítanák útjára. Ezt az alkalmat egyébként sokan arra használják fel, hogy akkor már megszabaduljanak a felesleges bútoroktól, és így két legyet üssenek egy csapásra. Persze nem minden háztartásban van otthon egy kis égetnivaló asztal, szék, és tény, hogy Magyarországon még soha nem történt meg velem egy éjjel-nappaliban sem az éjszaka közepén, hogy az előttem sorban állók egy rakás feldarabolt, előcsomagolt tűzifát és egy zsák szenet vettek volna...

Középpontban a tűzijáték (Forrás: Flickr)

Mindenképpen különleges ez az este, bár futólag  felmerült bennem két gondolat. Az egyik, amin újra és újra elcsodálkozom, hogy ez az ország mennyire imád ünnepelni és nevetni, és hogy a felszínen mennyire nyoma sincsen a válságnak, legalábbis Barcelonában. A másik, ami lehet valamiféle véletlen egybeesés, de a legtöbb ember, akivel beszéltem, nincs kimondottan elragadtatva a Sant Joan-ünneptől, és éppen a sok petárda, tűz és durrogtatás miatt. Az egy dolog, hogy az egész város durrog ilyenkor hajnalig, itt ezen az idősebb generációk sem akadnak fenn. Viszont kimondottan veszélyes a tűz és a tenger kombinálása az alkohollal, az El Pais szerint csak 2011-ben négyen vesztették életüket a Sant Joan-éji buliban, és emellett számtalan sebesülés történt – túlnyomórészt a tábortüzek és a részegen fürdőzés miatt. Szóval bulizni ér, de azért ezt is csak ésszel érdemes.