>
Ugyan már elég sok részét sikerült bejárnom Spanyolországnak, még számtalan felfedezetlen terület akad. Következő célpontnak a Baleár-szigeteket hozta az élet, hiszen Barcelonából Mallorca fapados járattal roppant olcsón és röpke fél óra alatt megközelíthető… no és egy baráti meghívást is kaptam. :)
Mallorca - fotó: Bodnár Éva
Mivel az úti célom, Mallorca nem vulkáni sziget, és nem is Marokkó partjai mentén fekszik, ezért nem volt nehéz kikövetkeztetni, hogy teljesen másra számítsak, mint a nagy kedvencem, a Kanári-szigetek. Ahány fényképet néztem a neten, mindegyiken paradicsomi látvány várt: hihetetlen kék tenger és ég, gyönyörű sziklás és homokos strandok, fogpasztareklámba illő mosolyok. Amikor a repülőről először pillantottam meg a szigetet, akkor azért elhagyta a számat egy csendes hűha. Pont az első látvány az, ami a leginkább ámulatba ejtő: az ablakon kinézve azt látni, ahogyan meredek, függőleges szirteket mos a tenger, olyan kőfalakat, amiket ember talán meg sem tud közelíteni. Mögöttük sziklás hegygerincek nyúlnak az ég felé, majd hirtelen megszelídül a táj, és lapos termőföldek váltják a vadregényes hegyvidéket, ahol már mediterrán tanyák és ódon szélmalmok uralják a tájat.
Később láttam át, hogy Mallorca lényegében három nagyobb egységre oszlik, a sziget észak-nyugati részén a roppant látványos Serra de Tramuntana hegyvidék fut végig, amit a katalán hegyekhez nagyon hasonlónak láttam, a középső fele laposabb terület, amolyan alföldszerűség, ami kedvező a mezőgazdaság számára. Dél-keleten a Serra de Llevant szerényebb hegyvonulatával pedig véget is ér az egész.
A rétek a Serra de Tramuntanáról nézve
Serra de Tramuntana
Sziget esetében mindig nehéz felmérni a távolságokat, még akkor is, ha Spanyolország legnagyobb szigetéről van is szó. Úgy tudnám ésszel felfogható módon szavakba önteni a méretét, hogy a Serra de Tramuntana és a síkság találkozásánál felmentünk egy magaslatra, és onnan keletre és nyugatra elnézve is látszott, hogy bizony ez egy sziget, körülölel minket a víz, sőt, keletre felderengett Menorca, nyugatra pedig a szomszédos sziget, Cabrera. Területre körülbelül egy magyar megyével ér fel, közel 3700 km2.
Kilátás a Serra de Tramuntana szikláiról Palma de Mallorcára és a tengerre
A Baleár-szigetek Spanyolországhoz tartoznak, de ugyanúgy trükkös a nyelv és a hovatartozás kérdése itt is, mint Katalóniában. Ugyanis a helyiek mallorquinnak vallják magukat, és a katalán nyelvjárását beszélik – így a Barcelonában edződött lelkem szinte otthon érezte magát a sok katalán kiírás és hangfoszlány miatt. Állítólag azért sokkal kevésbé jellemző itt a katalán nacionalizmus és a radikális elszakadáspárti politika, békében élnek az anyaországgal, csak megvan a saját öntudatuk, nyelvük, és persze nagyon durván lóg minden egyes erkélyről, ablakról a katalán zászló, akárcsak Katalóniában még az utolsó eldugott kis hegyi faluban. Mindez még azért is nagyon érdekes, mert az ott eltöltött napok során úgy nulla darab mallorcaival ismerkedtem meg.
A Siurell, a mallorcai kézművesség remeke, ami nélkül egy turista se térhet haza
Hihetetlen turistadömping van, és lényegében Németország kihelyezett tagozata a sziget, mert rengeteg német lakja a szigetet, és még több jön ide nyaralni. Különleges érzés, hogy az ember elbuszozik a sziget eldugott csücskébe, és a helyi kínai jellegű vegyesboltban középkorú németek az eladók, erős akcentussal mondják az árakat a kasszánál spanyolul vagy angolul. Akiket megismertem, azok között is volt mindenféle náció: olasz, argentin, francia, spanyol és katalán a félszigetről, azaz a kontinensről, de helyi mallorcaival egyel sem találkoztam. Nem azt mondom, hogy nem léteznek, de vagy nagyon elbújtak előlem, vagy elvesznek a turisták tömegében.
A szigetcsoport 5 nagyobb szigetből áll: Mallorca a közigazgatási központ, oldalán a cseppnyi és roppant gyéren lakott Cabrerával, ami 1991 óta nemzeti park; Ibiza a leghangosabb bulisziget és a leglátogatottabb is egyben. Menorca csupán 35 km-re fekszik Mallorcától, innen származik a világszerte népszerű abarcas nevű papucs. Formentera csak hajóval közelíthető meg, nincs reptere, így valamivel visszafogottabb és békésebb maradhatott mind a mai napig. Évente körülbelül 10 millióan látogatnak a szigetekre, a legtöbben Ibizára.
Klasszikus és mókás abarcas reklámok
Érdekesség, hogy a jégkorszakban olyan alacsony volt a tengerek és óceánok szintje, hogy lényegében egy szigetté egyesült Mallorca Menorcával és Ibiza Formenterával. Azóta persze már a mediterrán időjárás a jellemző, nyáron egész forróság jellemzi a szigeteket, bár télen a hegyekben akár havazhat is. Mint minden szigeten, az erősebb szél itt is elég gyakori, legnagyobb örömére a szörfösöknek, kite-szörföseknek és a vitorlásoknak.
Az uralkodó szelek
Hogy mennyire térnek el egymástól a szigetek, azt egyelőre nem tudom, mert csak Mallorcán volt szerencsém körülnézni, így megmaradt még a többi sziget a listámon - a közelség és a Ryanair árak miatt eléggé a lista elején szerepelnek jelenleg. Mallorcát sem ismerhettem meg annyira, mint szerettem volna, mert bár picurka sziget, felfedezni való azért bőven akad... Minderről bővebben legközelebb!
(folyt. köv.)
