Mint minden keresztény kultúrájú országban, Spanyolországban is helyet kapnak a húsvéti hagyományok az éves ünnepi kalendárban. A legtöbb eleme megegyezik a magyar húsvéti tradíciókkal, a legfontosabb különbség, hogy a mi kissé barbár vödrös, illetve orosz kölnis locsolási szokásunk számukra teljességgel ismeretlen, másrészt a nyuszi mint húsvéti főszereplő ugyan létezik, de csakis mellékszerepben, és sajnos leginkább grillezett formában.

Húsvéti körmenet

Leginkább a vallásos ünnepek adják a húsvéti időszaknak a mérföldköveit Spanyolországban. Habár alapvetően katolikus országról van szó, de a modernebb, gazdagabb és multikultibb Katalóniában már jobban háttérbe szorultak mind az ősi hagyományok, mind a vallás: kevesebb a hívő, és kevésbé híresek az itteni húsvéti ünnepségek, mint például az andalúziaiak. Természetesen itt is élnek ezek a tradíciók, de a leglátványosabb eseményeknek talán nem Barcelona a helyszíne. Azért itt is van minden: az egész húsvéti időszak a karnevállal kezdődik, ami a böjt előtti utolsó lehetőség arra, hogy kitombolják magukat az emberek és kedvükre faljanak a finom étkekből. Utána a negyven napos nagyböjt ínséges időszaka következik, melynek utolsó hetén, a nagyhéten már kezdetét veszik az ünnepségek.

A Rambla

Húsvét vasárnap előtt pont egy héttel van Virágvasárnap, amit sok nyelven Pálmavasárnapnak is hívnak: ez az a nap, amikor Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe, és a nép egyes források szerint pálmákat borított az útra tisztelete jeléül. Ezen a napon Barcelonában a katedrális környékén tartanak körmenetet, és a részvevők gyakran pálmaágat hoznak magukkal, amit ilyenkor városszerte árulnak – azért Barcelonában nem olyan nehéz pálmaágakat összeszedni, szóval ki hogyan oldja meg... Hívják ezt a napot La Burretának is, ami a burro, azaz szamár névből ered, és a névvel egyértelműen arra a szamárra utalnak, aki Jézust a hátán vitte be Jeruzsálembe.

La Burreta

Ezzel kezdetét veszi a Semana Santa, azaz a Nagyhét, ami minden spanyol számára ünnep, vallási hovatartozástól függetlenül: ilyenkor az iskolákban tavaszi szünet van, sok munkahelyen nem, vagy csak részben kell dolgozni. A legtöbben ilyenkor kihasználják a hosszú hétvégét vagy akár az egész hetet, és elutaznak valahova a városból. Katalóniában beköszönt eddigre már a tavasz, napsütés és kellemes húsz fok kíséri a húsvéti ünnepeket – míg Magyarországon idén például a hó esett még Húsvétkor is.

Nagypénteken a város több pontján rendeznek körmenetet, ahol a korabeli római katonáktól kezdve a csuklyás hóhérokig minden megtalálható.

Igazán nagyon látványos a jelmezek és a dobosok együttese, ahogyan a Jézus szobrok és a különböző jeleneteket bemutató szekerek felvonulása is. A leghíresebb körmeneteket Tarragónában, Mataróban és Hospitalet de Llobregatban tartják.

Nem csak a szekereken idézik fel a közel kétezer évvel ezelőtt történteket, hanem passiójátékok segítségével is felelevenítik a legfontosabb eseményeket, például Krisztus keresztre feszítését.

Azért a spanyoloknál minden a közös buliról szól, a fiestáról. Mint minden ünnepen, ilyenkor is összegyűlik a teljes család, és kiadós ebéddel teszik emlékezetessé a húsvétot. Ilyenkor is remek ételek sora kerül a családtagok elé, igazi terülj-terülj asztalka, amit különösen értékelnek azok, akiknek éppen véget ért a böjt időszakának önmegtartóztatása. A tojás természetesen itt is része az ünnepi menünek, egy különleges specialitás a hagyományos Mona de Pascua. A mona szó arab eredetű, jelentése ajándék, míg a pascua spanyolul a húsvét. Ez tulajdonképpen egy süti, amolyan kalácsféle, amibe a böjt tilalma alatt felhalmozott tojásokat sütik bele, és tradicionálisan a keresztszülők ezt ajándékozzák a gyerekeknek a családban.

Mona de Pascua, hagyományosan

Mára már elterjedt a modernebb formája is, ami egy egyszerű torta, mindenféle jóval, csokitojással, tollakkal és egyéb csokifigurákkal díszítve. Olyan népszerű ez a süti, hogy Katalóniában állítólag 600 ezer darabot is eladnak az ünnepek alatt a cukrászdákban, pékségekben.

Mona de Pascua, manapság

Minden településnek megvannak az egyedi szokásai, hogy pontosan hogyan is ünneplik a húsvétot. Ami  kimondottan érdekes, hogy Vergesben, egy Girona környéki városkában minden évben nagycsütörtökön haláltáncot járnak: két felnőtt és három gyerek öltözik be csontváz jelmezbe és járják be az utcákat, dobszóval kísérve. A gyökerei inkább a középkori katalán színházból erednek, mégis, mára összekapcsolódott a húsvéti hagyományokkal. Ez az egyetlen haláltánc, ami megszakítás nélkül fennmaradt a középkor óta. Látványosnak látványos, az biztos!