Barcelona igazi lüktető, pezsgő város, telis-tele programokkal, tennivalókkal, fesztiválokkal. Ha  egy kicsit mégis megfáradnánk a sok jövés-menésben, és egy csendes délutánra vágyunk, akkor érdemes ellátogatni Pedralbesbe, Barcelona egyik külső kerületébe.

Az egész várost átszeli keresztben a Diagonal tizenegy kilométer hosszú és ötven méter széles sugárútja. Útja északnyugaton, a tengerparti felhőkarcolóktól indul, elszalad a Torre Agbar mellett, közben kikacsint a közeli Sagrada Família előtt kígyózó embertömegre, átmegy az elegáns és úri Grácia illetve L’Eixample negyeden, és délkeleten, a dombok között ér véget. Ezen a környéken az a feltűnő, hogy milyen béke és csend van, mindent eltölt a nyugalom. Mint amikor a pesti VII. kerületből átmegyünk Budára, ahol még az utcácskák nevei is meseszerűek: Tündér utca, Csillagvölgyi út, Hangya lépcső.

A monostor utcája

Ezen a máig békés helyen építette fel negyedik, és egyben utolsó feleségének II. Jaime király a pedralbesi monostort a XIV. században, ami akkor még jócskán kívül esett Barcelona határain. A gótikus épületegyüttes a ferencesek női ágának, a klarisszák rendjének adott otthont, ahova főleg nemesi családok gyermekei léptek be. A királynő, Elisenda egy palotát is építtetett, és itt bújt el a világ elől, amikor öt év házasság után özvegyen maradt: negyven évet töltött el a monostor falai között egészen a haláláig.

A templom sarokköve fehér kőből épült, ami latinul úgy hangzik, hogy Petras Albas, innen ered mind a monostor, mind a városrész neve. Amikor belépünk, rögtön az udvarra érünk ki, amit a négyzetalapú, három emeletes kolostor oszlopos kerengője fog közre. A kert mintha egy másik világba repítene el minket: csend van, csak az ide-oda repkedő zöld papagájok rikácsolása töri meg néha a némaságot.

Keskeny veteményes öleli körbe az udvart, ahol fűszernövények nőnek, mellettük a narancsfákról éretten lógnak a gyümölcsök, középen pedig a pálmafák mellett egy kőből épült tavacskában aranyhalak úszkálnak. Az egyik sarokban andalúz csempékkel kirakott kutacska áll, mellette egy kőből készült szökőkúttal, aminek a tetején egy angyalka néz fel az égre a mohával benőtt oszlopáról. Minden bájos, nyugodt és rendezett.

A pedralbesi angyalka

Az épületbe belépve megtekinthetjük a kolostor ebédlőjét és konyháját, a hatalmas fazekakat és tűzhelyeket, ahol annak idején ropogott a tűz és sürögtek a rend tagjai. Az aprócska, félhomályos templom külső falán óriási rózsaablak engedi be a színes fényt. Itt található a királynő különleges, dupla síremléke, ami egyszerre helyezkedik el a templom falában, ahol büszke királynőként ábrázolja Elisendát, míg a fal túloldalán, a kolostor udvarán gyászoló feleségként eleveníti meg az asszonyt a sírkő.

A konyha

Az egész monostor legfeljebb néhány óra alatt teljesen bejárható, ideális egy kellemes délután eltöltéséhez. Akik turistaként egy hét alatt járják meg a várost, azoknak általában eszébe sem jut ide eljönni, talán nem is nagyon említik meg az útikönyvek, hiszen annyi más érdekesség és titok van még Barcelonában! Mégis, ha valaki éppen nagyon ráér, akkor mindenképpen érdemes andalogni egyet a középkori gótikus falak között, garantált a kikapcsolódás.